...aminek működni kellene!

Ha engem kérdez, én nem hiszek a segélyekben!

És nem hiszek az álláshirdetésekben, állásközvetítésekben, fejvadászokban sem, - a kapcsolatok építésében hiszek! - nem látom, miért, de a pályázatokat már azután adják fel, hogy betöltötték az állásokat, és többségünk azután rohan a fejvadász cégekhez, miután már nincs munkája! Ezért nem jó megoldások munkanélküliség esetén!

Sajnálom, csak egyszerűen erről vannak tapasztalataim!

Gondolkozzon kérem!

A munkaerő piac, ahogy a neve is mutatja: piac.

Kereslet és kínálat találkozásának helye!

Ahol harc, verseny folyik!

Ahol a jobb győz, a gyengébb alul marad! A verseny lényege, hogy csak egy győzhet - a többiek vesztesek! Hazugság, hogy vannak győztesek! Agyrém!!!

Milyen verseny az, ahol a kibic ( Munkaügyi KP.) segítsége ad méltóságot, ahol a segítség értéktelen, de felborítja a verseny lehetőségét?

Mert a hivatal ezt csinálja. SAJNOS! Önálló tevékenysége... nincs! Ez nem segítség - ez beavatkozás. Pénzek szorgos elosztása! Haverok, elaggott, kiszuprált tanárok újbóli munkához juttatása, "ingyenes", tehát (a fogyasztó számára) értéktelen átképzések EU-s finanszírozással - olykor csalással! Aztán előadják, hogy mit kapott a munkanélküli. Semmit. Mert munkához utána sem juthat. Nincs tapasztalata, képessége...életképessége!

Tessék elképzelni egy levelezve megszerzett fodrász végzettségű embert. Milyen frizurát alkot majd az Ön fejére? Persze a jószerencse itt is segíthet, csak ritka!

(Hű de megsértettem most őket...)  :-))))

"Szakemberei" klasszikus példát mutatnak a vak vezet világtalant storyból!

 

Ha van türelme, olvassa el a legutolsó oldalunkat és megérti, mi van most. Mert ott szó szerint lemásoltuk a "lehetőséget", mely csak ördögivé teszi a kört! Ez a "munkanélküli hivatal"! És ez a történet végtelen, mert azokból mind munkanélküli lesz, aki nem úgy gondolkodik, mint mi, akik az öngondoskodás útjára léptünk! Az életképtelenek tábora naponta nő! Viharos gyorsasággal. A múlttal, jelennel, jövővel egyszerre bírkózó, szerencsétlenek tábora! Segíthetnénk nekik? Igen, ezért ez a honlap! Nekünk az nyújt segítséget, ha az ő létszámuk nő! Tehát nem félünk a jövőtől!

Vannak ellenfeleink! A negatív módon gondolkodók.

Akik mindent tudni vélnek!

A "NEM LEHET", a "MÁR MINDEN HIÁBA" mondatokat zengők! Nem a munkanélküliség réme, hanem az ő mondataik fenyegetik a jövőt!

Szemüket becsukják, füleiket betömködték és tutulnak! Mert önző módon azt hiszik, hogy nekik már minden mindegy! Mi szeretnénk megoldani a normális halászatot, de ők mindúntalan arra kényszerítenek, hogy locsolgassuk a partra vetett halacskákat! Miért?

Kinek és miért jó a sebek nyalogatása, a hosszan fenntartott feleslegesség érzése, ki húz hasznot az elkeseredettségből?

Hát persze, hogy a hivatal, az állam és végül a globalizáció. Vegyük már észre, hogy a mi érdekeinkért hatékonyan csak mi cselekedhetünk! Senki más!!!

 

NOS LÁSSUK CSAK

Miért nem működik, aminek működni kellene? Mert szokás szerint a tévedéseink áldozataivá váltunk! A munkanélküliségre való felkészülés a legegyszerűbb dolgok egyike volna! Ha erre valóban úgy készülnénk, hogy akármikor bekövetkezhet az életünkben.

De mi, gyermekkorunktól a következő dolgokra készülünk: óvoda, iskola, munkavégzés, családalapítás, otthon létrehozása, nyugdíj...

Ha valaki júniusban születik, később kerülhet iskolába - évvesztesnek nevezik. Ha a fiatal lány boldog szerelmében eltölt egy éjszakát a kedvese ágyában - teherbe esik, elveszíti a szüzességét. Ha valaki nem számol az iskolázatlanságával, a világgazdasági válsággal, az elveszíti a munkáját, végül, ha valaki nem él egészségesen, megbetegszik és elveszíti az életét, meghal.  Ha valaki nem törődik élete párjával - elveszíti azt, elválnak, szétesik a családjuk. Ezek mind-mind sorscsapások... Csakhogy létezik tervezés, előrelátás, prevenció!!!

Nem igaz, hogy az élet nem tervezhető.

Nem igaz, hogy mindenki sodródik!

Még akkor sem így van, ha a hivatal ezt szeretné!

Sorszámot húzunk, sorszám vagyunk, megoldandó probléma! Akár a beteg a kórházban! Ott is sorszámot - bélyeget - kapunk, meg pizsamát és megmondják mikor lehet enni, pisilni és mikor lesz lámpaoltás. A beteg neve Józsefről páciensre változik.

Páciens, magyarul:  e n g e d e l m e s !

 

A boldog és szerelmes lány nem veszít el semmit - odaadja szerelmének a leányságát.

Ahogy a felelőtlenül élő alkoholista, dohányos, kábítószeres ember is tudatosan adja oda az életét a betegségnek, a halálnak, olykor magának az ördögnek!

De a munka megtartása megtanulható, a felkészülés annak elvesztésére - realitás - ezért megtanulható - és akkor nincs pánik!

Mert a pánik miatt válik olyan egyértelművé a "munkanélküli hivatal" tevékenysége!

Amikor a baj már akkora, elfogadjuk segítségnek a semmit!!!

A segély semmi.

Csak tetőzi a bajt!

Soha nem elég semmire. Nem elég azoknak a szükségleteknek - kiadásoknak a fedezésére, amikre korábban is alig volt elég a munkabér! A segély annak tört része! Bélyeg, a feleslegesség bélyege!

Minden ember a vagyona birtokában válik életképessé!

A vagyon három részből áll:

1. Pénz - munkánk értékesítésével előteremtett, annak ellenértékeként kapott, adózott fizetőeszköz, melynek elköltése felett szabadon rendelkezhetünk. Tehát nem hitel, nem kölcsön, nem ajándék... NEM SEGÉLY!!!!!..... Megtakarítás!

2. Munkaerő - képességünk, tudásunk, aktivitásunk fokmérője. Szinte korlátlan mértékben rendelkezik vele mindenki. A kiválóak, a szorgalmasak, a precizek csakúgy, mint az ügyetlenek, a lusták és a nemtörődöm gondolkodásúak... És évtizedek óta órabérben dolgozunk, a teljesítmények valódi értékelése nélkül...

3. Munkaeszköz - melynek hiányában nem lehet dolgozni, mely, ha elavult, hátráltatja a minőségi munkát. Munkaeszköz, mely bérelhető, kapható és adható - és ezzel sekit nem ér hátrány! Keresse azokat a kapcsolatokat, mely az Ön kezébe eszközt ad. Ilyen például a házvezetőnői munka. A háztartások - tehát mások! -  eszközeit felhasználva kereshet kitartó munkával sok pénzt!

Ne a segélyre hajtson, mert az megnyomorítja!

Használja fel vagyonát és lásson munkához!

A vagyona felhasználásához tudás és hit kell. A segély felvételéhez beletörődés, megalázottság. Ez nem vezet sehová!!!

Akkor beszélünk öngondoskodásról, ha felmérjük a vagyonunkat és kiderül, a munkaerőnk még jó alap lehet! Az a vagyon a miénk!

Ha pénzünk nincs és csak mások munkaeszközeivel vagyunk képesek a munkaerőnket pénzzé változtatni, akkor dolgozzunk olyan területen, ahol ez lehetséges!

Én ezt a munkaterületet építem! Tartson velem Ön is!!!