Az egyik legfontosabb fortélyhoz értünk!

Mi kell az érvényesüléshez, mi kell az élethez, az életben maradáshoz a XXI. században?

KAPCSOLATOK

1./ Múltunk - kapcsolatok története. Óvónénik, tanítónénik, csoport- és osztály-társak, a focicsapat tagjai, oktatók, orvosok, szerelők, fodrászok és kereskedők. Velük mind megismerkedtünk, hogy tehessük az életünkben fontos dolgokat. Akadnak, akik egy életen át fenntartják az osztálytársaikkal a kapcsolatot és megint mások örömmel bukkannak régi ismerős arcokra a jelenben. Családunk is a múltnak köszönhető. Nagypapa még ifjú korában udvarolni kezdett nagyanyónak. Egymásba szerettek. E kapcsolat gyümölcse lett az édesanyánk, akit persze körberajongott pár évtized múltán az apánk. Így születtünk - nekik.

Párunk azért van, mert sikeres kapcsolatépítők voltunk. Ezért lett munkánk egykor, ezért változtattunk és ezért dolgoztunk annyi helyen!

Múltbéli kapcsolataink egy része elsorvadt, egy része megszakadt...

2./ A jelenünk az így megmaradt kapcsolatok további története. A jelenünk annak tükre, hogy miként építkeztünk! Nem a barátságok száma, hanem azok minősége számít!

Vagy Önök még soha nem hallottak megromlott házasságról?

A férj és felesége úgy mutatták mindenkinek a szebbik énjüket, hogy közben odahaza széttépték egymást...

Válni nem lehet, mert ugrik a vagyon!

Munkahelyeinken egy ideig szenvedtünk, ha nem volt jó a munka, ha nem volt elég a pénz, ha nem volt normális a főnök és a munkatársak! Ma mindez lényegtelen!

Munkahelynek és munkának nevezett börtöneink ajtajára mi zárunk lakatot, mi ragaszkodunk a minősíthetetlen munkahelyhez és mi nem merünk váltani. A nők nem szülnek, mert mire megszületik a gyermek, már más ül a munkahelyükön. A férfiak nem lehetnek betegek, mert a munkahelyük közben megszűnik...

Váltani nem lehet, mert ugrik a fizetés!

Ha a múltban a főnök a munkahelyen az alkalmazottját molesztálta, azt mondtuk zaklatás, erkölcsi probléma - ma kreatívnak nevezik a nyúlkálót és együttműködőnek a tűrőt...

Barátságaink megváltoztak.

Érdekek mentén zajlanak.

E barátságok alól nem ritkán a deviáns kapcsolatok jelentenek kivételt - e kapcsolatokat az alkohol, a kábítószer, a homoszexualitás, a buli tartja össze. Ezek az együttlétek később kijózanodva és értelmes mérlegre helyezve olykor közelebb állnak az ösztönök megnyilvánulásához, de a pénztelenség olykor mindenféle megoldást elfogad!

 

A hit a templomba járásra korcsosult. Ciki. Beszélni, elmondani a hitünkről semmit nem lehet, mert a magánszféra, a személyiségi jogok körébe tartozik a lelkiismeret kérdése. Isten nincs, mert nincs pénze. Általában jóképű - felöltöztetik gyarló emberi tulajdonságokba! Talán még kocsija is van...

Tabu az egészség, a szegénység a szexualitás, tabu a másság és a fogyatékosság.

Kapcsolati tőkénk hiányos.

Már egy ideje nem építkezünk. Mindent leromboltak körülöttünk. Csalódtunk!

Mert ciki a házasság, a nélkülözés, a betegségek. Egyre ritkábbak az "alkalmak" az őszinte beszélgetésekhez. A családi esték elmaradnak, a közösségek feloszlanak. Ami marad, az politikai, gazdasági együttlét... Barátainkról kiderül, hogy csak a bajukban kellünk nekik, amúgy még a nevünket is elfelejtik. Olykor egy sms-t küldenek. Minek is?

Multik, közvetlen értékesítők, ügynökök zsarolnak naponta a kapcsolatainkért, címlistává változtatva a kapcsolatokat, barátságokat. Telefonregiszterünket aktivizálják - szóval lenyúlják a múltunkat! És vele a jelenünket is!

3./ A jövő és a kapcsolatépítés...

Ha tudnák, hányan kérdezték tőlem a közelmúltban, hogy kell kapcsolatot létesíteni?! Én ilyenkor mindig visszakérdezek: Emlékeznek még az első randevúra? Arra a délceg ifjúra, kezében pár szál sárga rózsával.

A szeme izzott, a keze izzadt, össze-vissza beszélt, csak arról nem mert beszélni, amiről szerettük volna... Vajon mi kellett ahhoz, hogy abból a néhány esendő pillanatból életük nagy szerelme legyen? Hát persze, hogy a cél, a motíváció, a lehetetlen elérése és túlszárnyalása hajtotta mindkettőjüket!

Hol van már az a szép elképzelés a leendő otthonról, családról és kocsiról, hol van az az izzás... mondják sokan.

Hát hol lenne?! Az Önök szívében minden ott van, csak az eszük zárja be a kapukat rendre: NEM LEHET, MÁR KÉSŐ, KÉPTELEN VAGYOK RÁ, ÚGYSEM SIKERÜL stb, stb...

Egyszer egy okos előadáson elmagyarázták nekem, hogy az eredményes marketing menedzserek - rettentő gazdag urak... - az úgynevezett EXPANZIÓS MÁTRIXban látják a megújulás lehetőségét. Ez röviden annyit tesz: ha nem megy a bolt, ne a vevőket szidd! Szórj ki minden addigi portékát, változtass üzletet, üzletpolitikát és kezdj valami teljesen újat... a régi arcok visszatérnek!

 

A munka ma és a jövőben a kapcsolatainkon múlik.

Ha külföldre távozunk és ismeretlen lesz minden és mindenki, a kapcsolatok segítenek.

Ha kalandvágyból itthon maradunk, akkor is a kapcsolatokból tudunk majd élni!

Sajnos a kapcsolatépítés zavarai a kapcsolatok zavarosságából adódnak.

Ma a kapcsolatok sivárak, személytelenek.

Az sms, mms, az e-mail a chat mind-mind csak pótlás.

A közösségi portálok összemossák az ismerkedést, a barátkozást a szexhirdetésekkel, az őszinte barátságok és párkapcsolatok szexuális kicsapongásokkal osztoznak az oldalakon, a névtelenség és az anonimitás összekeveredik az őszinteséggel és az ártatlansággal.

Itt minden felhasználót felhasználhatnak.

Senki sem egyéb csak egy számozott gumibaba... Az idegenek érdekeit kiszolgáló arcok, testek - tagok lehetünk mindenütt.

Nap szépék, megyék és városok szépségkirálynői közt girbegurba másodrendűek!!!

Mert a közösségi portálok képtelenek közvetíteni a személyiséget. A személyiség nélkül csak az álmokkal, a vélt igazságokkal ismerkedhetünk. És ezek nem kapcsolatok!

A médiából ömlik a mocsok! A nap híre, hogy egy magából kifordult párocska a város közepén párosodott, koitált, egyesült - hiába próbálom, nehezen írom le, hogy szeretkezett - világos nappal, gyermekek és öregek szeme láttára, majd fölkeltek a fűről és továbbálltak...

No comment!

A jövő az egészséges, tisztességes, kölcsönös kapcsolatokban van!

A jövő munkakapcsolatai, a jövő munkalehetőségei az új kapcsolatok építéséből erednek!

 

Szempontok a jó kapcsolatépítéshez:

 

1./ Olyan helyen építse kapcsolatát, ahol a jövőbeni munkapartnerével egyenrangú partnerek lehetnek.

Nem jó, ha Ön nem beszéli a nyelvét, nem jó, ha ő sztár, Ön pedig rajongója, nem jó, ha az Ön szegénységén át kíván utat építeni az ő gazdagságához, nem jó, ha őt szemmel láthatóan nem érdekli Ön!

Jó, ha felkutatja, hogy ő hol érzi jól magát, hol tartózkodik szívesen, hol akad esély az egymásra találásukhoz! Szerezzen neki örömet az egymásra találással!

 

2./ A jó sporthorgász soha nem halat fogni indul.

Mindig horgászni megy.

Ha Önt nem köti le, nem szórakoztatja, nem tölti el örömmel a lehetséges ismerkedés, kérem ne tegyen semmit! Még soha nem jött létre munkakapcsolat úgy, hogy a munkára pályázó naponta ötezer munkáltatóval közölte, hogy csak Őt szeretné munkaadónak!

Nem működik!

Ha két ember találkozik, többnyire kell egy harmadik is.

Ő a jóakaró, az informátor, a kezes...

 

3./ A stressz nélkül élő népek ezt úgy mondják: Vedd könnyedén! Take it Easy!

Az osztrák azt kérdezi a barátjától: Alles in ordnung? Minden rendben.

De a régi magyarok is kokettáltak olykor: Hogy vagyunk, hogy vagyunk?

Mert ki szereti az ajtóstul otthonunkba rohanó postást? Senki!

Az összes kapcsolatunkban a hozzá vezető út rejti a legszebb pillanatokat.

Ráérünk!

Ráérünk?

Hát persze, ez a mondat egy munkanélkülinek nem nyújt vígaszt. Mégis így van!

 

4./ Szedje össze a gondolatait.

Tudja, mit akar!

Tudja, kitől mit szeretne elérni!

Gondolkozzon, mielőtt beszél. Ön magyar ember. Ez egy logikus nyelv! Gondolkozzon!

Legyen Önben szeretet az iránt, akit megszólít!

Várjon türelmesen a válaszra!

Tanuljon meg hallgatni!

Örüljön a másik felvetésének! Reagáljon pozitívan!

Mutassa ki az örömét! Csak annyiszor kérjen elnézést, ahányszor vétkezett!

Mondjon magáról érdekességeket! Soha ne hazudjon! Kérdezzen vissza!

Beszéljen pozitívan a körülményeiről, senkit ne szidjon.

Mutassa be, mi mindenhez ért és érdeklődjön, nem hallott-e partnere ilyen foglalatosságokról?

Fogadja örömmel, ha meghívják, de ne omoljon össze, ha elutasítják.

A jó sporthorgász horgászni megy. Szép az idő, süt a nap, sok a hal...

 

5./ Legyen biztos benne: SIKERÜLNI FOG!

Amíg kétségei vannak Önmagában, soha ne induljon el. Rengeteg kárt okozhat önmagának és a munkaerőpiacon szárnyaló rengeteg munkavállalónak...