A WIKIPÉDIA A MUNKANÉLKÜLISÉGET ÍGY HATÁROZZA MEG:

Munkanélküliség

Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelen lévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve.

Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál – Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál – bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan.

A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell, piaci és állami eszközökkel egyaránt. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/E. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy: „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; […] önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”

A munkanélküliség gazdasági okai

A közgazdászok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy piacgazdasági rendszerekben a munkanélküliség bizonyos mértéke természetesnek mondható. Számos ember dönt úgy önszántából, hogy állást változtat – ezek a személyek néhány hétre vagy hónapra munkanélkülivé válhatnak, de létbiztonságukat ez a rövid állapot nem veszélyezteti. Ugyanez az úgynevezett súrlódásos (frictional) munkanélküliség érintheti a szakképzésből éppen kikerült fiatalokat is. Másrészt, a gazdaságban megfigyelhető strukturális átalakulások (például a fejlett országokban a mezőgazdaság visszaszorulása, ugyanakkor egyes szolgáltatások – informatika, távközlés stb. – gyors fejlődése) is eredményeznek kisebb-nagyobb munkanélküliséget, ami egészen addig fennmarad, amíg a leépülő területekről elbocsátottakat át nem képzik, és nem alkalmazzák máshol (strukturális munkanélküliség). A „természetes munkanélküliségi rátát” a közgazdászok többnyire 5 és 6% közé helyezik.

A természetestől eltérő munkanélküliségi ráta, a mikroökonómia logikájából kiindulva, akkor lép fel, ha a munkaerő kereslete nem egyezik meg a kínálatával. Hosszú távon ennek a különbségnek a bérek igazodása, az átképzések stb. révén elméletileg ki kell egyenlítődnie; rövid távon azonban súlyos gazdasági és társadalmi problémákat eredményezhet.

Általában elmondható, hogy a munkanélküliség úgy egy-egy szektorban, mint az egész nemzetgazdaságban a gazdaság növekedésével fordított arányban változik: a GDP növekedése csökkenti, a recesszió (visszaesés) pedig növeli az állástalanok számát. Arthur Okun amerikai közgazdász ezt a tapasztalati tényt modellformába öntötte. Véleménye szerint a GDP-nek a potenciális GDP-től (attól a GDP-től, ami akkor állna fenn, ha a gazdaságban nem lennének ingadozások) való 3%-os eltérése 1%-os, ellentétes irányú elmozdulást okoz a munkanélküliségi rátában.

Munkanélküliség típusai

Abszolút munkanélküliség

A társadalomban egy adott régióban a munkát keresők száma nagyobb, mint a munkahelyek száma. Kitörési lehetőség csak munkahelyteremtéssel, addig is segélyezéssel és közmunkaprogramokkal.

Frikciós vagy súrlódásos munkanélküliség

A munkanélkülivé válást az állás- vagy lakhelyváltoztatás okozza. Általában rövid ideig tart, s mindig jelen van. A KSH szerint átlagosan négy hétig tart. Csökkenthető az állásközvetítő rendszerek segítségével, a lakóhelyváltást könnyebbé tevő rendszerekkel.

Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség

A munkahelyek szerkezete és az állást keresők szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. (Például szükség van kétszáz asztalosra, de csak kétszáz bányász szabad.) Ez is normális velejárója egy gazdaságnak. Csökkenthető átképzésekkel, felnőttoktatással.

Technológiai munkanélküliség

Hosszú távú történelmi folyamat, a munkahelyek technológiai fejlődése, általában az iparban és a mezőgazdaságban (gépesítés).

Konjunkturális munkanélküliség

Rövid távú ingadozások eredménye; recesszióba, stagnálásba, legrosszabb esetben válságba torkollik.

Speciális típusok

• ifjúsági munkanélküliség;
• tartós munkanélküliség;
• női munkanélküliség;
• regionális munkanélküliség

TANÁCSOK A MUNKAJOG.COM-RÓL:

A munkanélküliek ellátása

Az egyes támogatási formák áttekintése előtt célszerű meghatároznunk, hogy ki minősül álláskeresőnek.

Álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások

1. Munkaerőpiaci szolgáltatások

2. Foglalkoztatást elősegítő támogatások

a) Képzések elősegítése Bizonyos feltételek fennállása esetén támogatható a munkanélküliek állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése.

b) Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások. Bizonyos feltételek fennállása esetén a munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi időtartamra.

c) Közhasznú munkavégzés támogatása. A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében az állami foglalkoztatási szerv által kiközvetített álláskereső foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti, és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

d) Önfoglalkoztatás támogatása. Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

e) Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása. Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

f) A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása. Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező álláskereső foglalkoztatását vállalja.

g) A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása. Támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.

h) Munkaerőpiaci programok támogatása. A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

i) Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása. Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

Álláskeresők támogatása

1. Álláskeresési járadék (korábbi nevén munkanélküli segély)

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Mikor megfelelő a munkahely? A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, továbbá az egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, és a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, illetve a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. Az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban kell, hogy történjen.

Mennyi álláskeresési járadék illeti meg az álláskeresőt? Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.

Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában (a folyósítási időtartam fele, de legfeljebb 91 nap) az átlagkereset napi összegének járadékalap 60 százaléka, míg a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Mennyi időre jár az álláskeresési járadék? Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A folyósítási időt úgy kell kiszámolni, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

2. Álláskeresési segély

További feltétel, hogy az álláskereső rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

3. Költségtérítés

Az álláskereső részére az álláskeresők támogatása, valamint a vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos, a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

Ide tartozik pl. a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazás, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazás támogatása is.

ÍME EGY ELBALTÁZOTT RENDSZER A MAGYARORSZÁG.HU-RÓL:

Milyen lépések tehetők, ha valamilyen oknál fogva megszűnik a munkahely.

Gondolva a késöbbi nyugdíjunkra az egyik legfontosabb a folyamatos munkaviszony fenntartása. A folyamatos munkaviszony fenntartása végett fel kell keresni a Munkaügyi központ területileg illetékes kirendeltségét.

Az alábbiakban összefoglalom az álláskeresési nyilvántartással kapcsolatos tudnivalókat.

Kik jogosultak álláskeresési járadékra?

Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:

1. álláskereső, és
2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani.

Ki számít hivatalosan álláskeresőnek?

Álláskeresőnek az a személy tekinthető, aki

1. munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik ( a szabad beutazási és tartózkodási jogával rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát),
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint 2008. január 1-től hatályba lépő szabály szerint rehabilitációs támogatásban nem részesül,
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat,
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja.

Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

Mit tartalmaz a munkaügyi központtal megkötött álláskeresési megállapodás?

Az álláskeresési megállapodás az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza.

Mit nevezünk kereső tevékenységnek?

Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tag (pl. bt. beltagja), szintén kereső tevékenységet folytatónak minősül.

Nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység.

A munkanélküli járadékra való jogosultság feltételeként említett, legalább 365 nap munkaviszonyba nem számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama - kivéve a GYES, GYED ideje -, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek otthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, továbbá saját részre magánerőből lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság.

Mikor tekinthető megfelelőnek a munkahely?

Az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha

1. megfelel az álláskereső képzettségi szintjének (vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzéssel megszerezhető képzettségnek, illetve az általa utoljára legalább fél évig betöltött munkakör képzettségi szintjének);
2. az álláskereső egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére;
3. foglalkoztatása munkaviszonyban történik;
4. várható keresete eléri az álláskersési járadék összegét, illetve a minimálbért (ha a járadék ennél alacsonyabb); végül, ha
5. a munkahely és a lakóhely közötti oda-visszautazás legfeljebb három óra, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő férfi esetben pedig két óra.

Az álláskeresési járadék alapja

A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani.

Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani.

Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.

Mennyi az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki.

A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a.

Az álláskeresési járadék alsó és felső határa

Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsó és felső határa:

Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével.

Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni

Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg.

A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés 65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja.

A járadékfolyósítás időtartama

A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számítható be, az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült.

Ez a négyéves időtartam meghosszabbodik abban az esetben, ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony:

1. katonai és polgári szolgálat,
2. keresőképtelen betegség,
3. beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
4. terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása,
5. rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje, 2008. január 1-től a rehabilitációs járadék folyósításának ideje,
6. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés és elzárás büntetés,
7. ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartama,
8. a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával.

A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.

Ha a járadékban részesülő a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkaadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni. Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

A járadék folyósításának kezdő napja

A folyósítás kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak 90 nap elteltével folyósítható.

Milyen esetben szüntetik meg a járadék folyósítását?

Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha az álláskereső

1. kéri,
2. álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
4. kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást),
5. olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a minimálbért elérő rendszeres támogatásban részesül,
6. oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
7. a járadékfolyósítási idejét kimerítette,
8. meghalt.

Ha a járadék megszüntetésére azért kerül sor, mert az álláskeresési járadékban részesülőt törlik a nyilvántartásból vagy úgy létesített munkaviszonyt, hogy annak bejelentését a munkaügyi központnál elmulasztotta, a járadék újból csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható, az egyéb feltételek megléte mellett.

A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a járadékban részesülő az általa folytatott kereső tevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles az állami foglalkoztatási szervnek bejelenteni, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Ilyenkor az alkalmi munkavállalói könyvet a járadék számfejtése előtt kell a kirendeltségen bemutatni.

Milyen esetben szüneteltetik a járadék folyósítását?

Szüneteltetni kell a járadékot, ha az álláskereső:

1. terhességi, gyermekágyi segélyben, gyedben, gyesben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
2. előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítják meg,
3. közhasznú munkavégzés alatt,
4. rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,
5. keresetpótló juttatásban részesül.
6. alkalmi munkavállalói könyvvel munkát végzett - az alkalmi munkavállalás napjaira (ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv külön határozat meghozatala nélkül a munkavégzés napjaira nem folyósítja a járadékot).

Ha a szünetelés oka megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a járadékot tovább kell folyósítani.

Vállalkozói járadék

2005-től az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásokra, vállalkozói járadék igénybevételére, de ezzel egyidejűleg bevezették a vállalkozói járulékot is. Az egyéni és társas vállalkozó 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet, melynek alapja az egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. Nem kell járulékot fizetnie annak, aki

1. öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált,
2. a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát (a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),
3. aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.

Vállalkozói járadék illeti meg azt, aki

1. munkanélküli,
2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett,
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
4. munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. A kiszámítás során a munkanélküli munkanélkülivé válását megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Forrás: Magyarorszag.hu